Nos, eltelt 5 nap. Volt benne egy hétvége is. Természetesen a dolgok nem úgy sikerültek, ahogy elterveztem, de legalább egy részük meglett. Leadtam két cikket a három megírandóból, s a harmadikat is épp lektorálják. Jó, tudom, hogy január végén volt a határidő, de épp meghalni sem volt időm. Remélem, még belekerül a kiadványba. Hopp, ebben a pillanatban kaptam meg az első javítást a harmadik cikkre! Ez egy szép nap lesz!
Amúgy a hétvége részemről egy időpocsékolás volt. Sokat aludtam (ez mondjuk kellett), és a tüzifát is összevágtam mvégre, de ha ment a tévé, akkor általában azt bámultam. Utálom a tévét! A cikkekkel se haladtam, csak hétfő hajnalban tudtam őket nagyrészt megcsinálni, délutánra pedig befejezni.
Kicsit frusztrál, hogy otthon nem tudok dolgozni. Egyszerűen nem megy. Nem olyan a légkör, vagy nem is tudom. Párom meg nem hiszi el, hogy nem tudom magam függetleníteni a környezetemtől. Szerintem még nem vagyok elég profi hozzá. Valahogy kell az egyedüllét, hogy a saját gondolataimat rendezzem. Szükségem van minden nap néhány órás magányra. Hallottam már ilyesmiről. Amióta rendszeresen hajnal 3-kor kele, azóta kezd kicsit jobban alakulni az életem. Minden reggel van 2-3 órám felkészülni a napomra, megtervezni, s egyáltalán saját magammal foglalkozni. Jót tesz!